_we are getting close 😀 to my submission 😀 this week was about getting ready and checking everything before the last time before submission (this sounds a bit complicated but it is only my preparation for preparation 😀 ) _ fortunately, we also had fun together 🙂

_Ben is progressing greatly with his work as well, he had so many meetings during the week but all towards goals he set for himself (and the company 😀 ) _ but I was really working towards finishing up my thesis, reading out loud the last big chapters, asking for the last checks from my supervisor and administrators, etc _ everything seems in place for the submission next week, only small steps, like grammarly and highlights removal remained _ so it will not be a crazy last minute hysteria probably, because I don’t want that 😀 in the meantime I have had great interviews and set-up chats for the podcast and with the business so even though I am submitting, I have stuff to work on 😀 my supervisor proudly said last week at the conference that a PhD was not enough for, I had to start a podcast in the meantime 😀 and yes, indeed – it is a lot of fun 😀

_fortunately, we also had fun during the week, besides the professional joys 😀 on Wednesday we went for a walk along the coast and it was marvelous 🙂 afterwards, we visited our favourite cocktail place which we bet to be empty after Valentines day’s rush – and we were amazingly and conveniently right 😀 so we had a lovely time there_

_our social activities were not missing either – we had our PhD lunch on Friday _ Charlotte was so floored that she originally said she is just going to say hi and then go for a nap but then stayed for 30 minutes 😀 all of us had a pretty full week with meetings and progress – Jaime will start the first highschool program within their company which is exciting but also exhausting, Manow will start teaching two subjects and she is more afraid than excited while all of them were cheering for me submitting next week 🙂 that was really lovely of them 🙂 and we closed the week with our book club with our Hungarian friends about The elephant in the brain – Hidden motives in everyday life _ and we indeed realised such hidden motives in our lives 😀 it was again an invigorating and interesting discussion_

_you can see the weekly pictures through this link_

_no, közeledünk 😀 mármint a beadásomhoz 😀 a hét az utolsó lépésekre való felkészüléssel telt (ami bonyolultnak hangzik, de ez csak az én felkészülésem a felkészülésre 😀 ) _ szerencsére azért szórakoztunk is a héten 🙂

_Bence nagyon sokat haladt a héten megint, volt rengeteg meetingje és mind a céljai felé haladt, amiket kitűzött magának (és a cégnek 😀 ) _ de én is nagyon keményen dolgoztam az utolsó simításokon, felolvastam a nagy fejezeteket, megkértem az utolsó visszajelzéseket témavezetőktől meg adminisztrátoroktól _ minden rendben levőnek látszik a jövőheti beadáshoz, és már csak apró dolgok vannak, mint pl nyelvtan ellenőrzés egy programmal, meg kiemelések megszüntetése, stb _ szóval nem lesz semmilyen utolsó pillanatos hisztéria, remélhetőleg, mert azt nem szeretném 😀 persze mindeközben haladtam a podcasttel meg a céggel is, voltak interjúk meg interjúk-felkészítő beszélgetések, szóval bár beadom a PhDt, azért van min dolgozzak 😀 múlt héten a témavezetőm büszkén mondta, hogy nem volt nekem elég egy PhD, még kellett mellé egy podcastet is indítani 😀 és valóban, nagyon élvezem is 😀

_szerencsére, azért szórakoztunk is a héten a meló mellett 😀 szerdán elmentünk sétálni a partra, ami csodás volt 🙂 utána meg elmentünk a kedvenc koktélos helyünkre, és arra fogadtunk, hogy lesz elég hely, mert a valentin napi őrület után lesz egy kisebb visszaesés vendégszámban – és mennyire szuperül igazunk lett 😀 szóval ott is nagyon jól éreztük magunkat_

_szociálisan is elvoltunk – volt a PhD ebédünk pénteken _ Charlotte annyira készen volt, hogy mondta, hogy csak beköszönni jött, mert amúgy megy délutáni szunyálni, de azért maradt egy jó 30 percet 😀 mindenkinek eléggé teli hete volt, amúgy – Jaime-ék kezdenek egy gimnáziumi programot a cégnél, ami nagyon izgis meg fárasztó egyszerre, Manow meg készül tanítani megint, de inkább ijedt mint izgatott, és mindannyian nagyon szurkolnak nekem a beadáshoz 🙂 ami nagyon kedves volt tőlük 🙂 és végül a hetet tegnap a magyar könyvklubbal zártuk, ahol Az elefánt az elmében (The elephant in the brain – angol) című könyvet beszélgettük végig _ és valóban, nagyon sok elefántkát vettünk észre az életünkben 😀 megint egy izgalmas beszélgetés volt_

_a heti képeket ezen a linken lehet megtaláni_