_I must say, today’s date is sooo satisfying 😀 I mean repeating numbers all over 😀 now, that this is out of my system, let’s jump into the happenings of this week_

_since the numbers are great in Victoria, the regulations have been eased up, and thus we could invite Jaime over to have lunch with us in PERSON _ it was reaaally weird, but still a good experience – we are so not used to have people here, and this was a great change _ she stayed for 3 hours and we talked about a lot of stuff which obviously was interesting _ she had been before to have lunch with us, and on this occasion, she noted that we are eating less than last time – Ben was almost offended 😀 _

_and then yesterday’s trip – it was Ben’s idea to go there, and it was such a great idea!!! in June, we went to Phillip Island to see the koalas and kews, but we did not have enough time to do the last walk on the island which seemed to be promising _ so yesterday we went back and did that walk as well _ the day started with some organisational hiccups while we had a great breakfast (just for good measure), but then everything was sorted out, we had a rental car – a SAAB at this day, and we were already on our ways towards the island _ we arrived to the Woolamai Beach around 1pm, and started the walk right away along the coast line – this is already the ocean 😀 we were waking on the beach barefoot and the ocean was caressing us with its waves gently _ then we left the beach for the high-ground and started the part with shoes on _ it was amazing to see how the ocean and the wind carves the nature on the high-ground, and how the plants were accommodating to it _ the first quarter of the walk, until the Pinnacles Lookout was a little full with people (but not even close to last time, when there were more people on the beach than yesterday on the whole trip), but after we left this crowded part, started the kind of untouched nature_

_and in this nature we have met with our new friends – you can see them in the pictures _ we were walking and talking on the path, but there were nobody in front of and behind us, so the inhabitants were brave enough to come out _ which means, that we saw wallabies in the nature next to the footpath _ Ben just stopped abruptly at some point and shushed me as well and pointed to the animal in front of us – it was amazing!!! we have seen a natural inhabitant and it wasn’t a snake 😀 additionally, it was cute 🙂 of course, we could not pet them, they were not that used to people, but they were so used to people that we could get to 4-5 m close _ and then when they felt that we were too close they just hopped away 😀 it was soooo cool 😀 we were searching for the first one after it hopped away, and Ben found it, and it was watching Ben getting closer, but when he did a hop, it got scared and got away again (according to Ben: it saw something bigger than itself hopping, that could be scary as hell 😀 ) _ we were so fortunate that we saw even more wallabies, 7 in summary_

_then we went on with the walk, which was at some point kind panicky for me: one part of the walk was on the other side of the peninsula, and they noted at the beginning of that part, that in case of high tide, the path is not walkable – well, obviously, the water was rising 😀 so I panicked a little, but Ben gave me the rock hard faith and we were able to go through it without swimming 😀 after that, the walk was over, basically, and we decided to go home and eat our lunch at home _ but the lunch was salmon salad with carrots and beetroots, and both of us got sore jaws after the dinner because we chew so much – we also agreed on that we are not good enough to be vegetarians, because we like our food to give us more of a full sensation without being completely exhausted from chewing 😀

_the pictures from this week and the trip can be seen through this link (the date from the gopro seems to be wrong, please ignore that)_

_meg kell mondjam, hogy a mai dátum kifejezetten csodás 😀 csupa ismétlődő szám 😀 no most, hogy ezt kiadtam magamból, haladjunk a heti történések felé_

_mivel az esetszám itt Victoriában 0, a szigorítások enyhülnek, így meg tudtuk hívni Jaimet hogy ebédeljen velünk SZEMÉLYESEN _ nagyon furi volt, de még mindig jó dolog – annyira nem vagyunk hozzászokva a vendégekhez, és ez egy jó változatosság volt _ 3 órát maradt velünk és beszélgettünk mindenről is ami persze szuper érdekes volt _ volt már nálunk ebédelni korábban, és most meg is jegyezte, hogy kevesebbet eszünk mint akkor – Bence majdnem megsértődött 😀 _

_és a tegnapi kirándulás – Bence ötlete volt, hogy menjünk oda és micsoda jó ötlet volt!!! júniusban elmentünk Phillip Island-re hogy lássunk koalákat meg cuki teheneket, de nem volt elég időnk hogy befejezzük az utolsó sétát ami nagyon ígéretesnek nézett ki _ úgyhogy tegnap visszamentünk oda és végigjártuk _ a nap egy kis organizációs malőrrel kezdődött miközben jól bereggeliztünk (csak a biztonság kedvéért), de aztán minden rendbe jött, meg volt a bérelt kocsink – egy SAAB a változatosság kedvéért, és már úton is voltunk _ megérkeztünk Woolamai Beachre nagyjából du 1 körül és el is indultunk a kirándulásra a parton – ez már óceán part 😀 mezítláb sétáltunk miközben az óceán simogatotta a tappancsunkat gyengéd hullámokkal _ aztán elhagytuk a partot a magas partért és elkezdtük a cipellős részt _ elképesztő volt látni az óceán és a szél munkáját a természeten, és ahogy a növényzet idomult ehhez a környezethez _ a séta első negyede a Pinnacles kilátó pontig kicsit tele volt emberekkel (bár közel sem voltak annyian az egész sétán mint legutóbb csak a homokos részen), de miután elhagytuk ezt a tömeges részt, megérkeztünk a nagyjából érintetlen természetbe_

_és ebben a környezetben találkoztunk új barátainkkal – meg lehet őket nézni a képeken _ sétáltunk meg beszélgettünk, senki nem volt se előttünk se mögöttünk, úgyhogy a helyiek febátorodtak és kimerészkedtek _ ami azt jelenti, hogy láttunk wallaby kengurukat a természetben a gyalogút mellett _ Bence egyszer csak megállt meg csendre intett, előre mutatott a wallabyra – elképesztő volt!!!! láttunk természetes valódi lakosokat és nem kígyókat 😀 meg persze, cuki volt 🙂 persze nem tudtuk megsimogatni, azért annyira nincsenek emberhez szokva, de annyira igen, hogy 4-5 mre meg lehessen őket közelíteni _ és amikor úgy érezték, hogy túl közel vagyunk, akkor csak odébb ugráltak 😀 aaannyira király volt 😀 az első után kicsit utánamentünk miután elugrált, Bence meg is találta, az meg jól megfigyelte Bencét ahogy közeledett hozzá, de megint elugrált, amikor megijedt mert Bence ugrott egyet (Bence szerint: meglátta hogy ez a másik milyen nagy és tud ugrani, ami hulla ijesztő lehetett számára 😀 ) _ de annyira szerencsések voltunk, hogy összesen 7 wallabyt láttunk_

_aztán persze folytattuk a sétát, ami egy ponton kissé pánikba fordult át számomra: egy részt, ami a félsziget túlsó oldalán ment, ott kezdésnél jeleztek, hogy ne menj rajta végig ha dagály van – hát nyilván érkezett a dagály 😀 úgyhogy én egy kicsit pánikoltam, hogy átérünk e, de Bence szerencsére a kőszikla nyugalmával megnyugtatott, úgyhogy át is értünk, úszás nélkül 😀 ezután már nagyjából vége is volt a túrának, úgyhogy úgy is döntöttünk, hogy hazatérünk és otthon esszük meg az előre elkészített ebédünket _ de mive az ebéd lazac saláta volt soksok répáva meg céklával, mind a kettőnk állkapcsa izomlázat kapott mert annyit rágtunk – meg is egyeztünk, hogy nem lennénk jó vegetáriánusok, mert szeretjük, ha a kaja hamarabb ad telített érzést mint hogy elfáradjunk a rágásban 😀

_a heti meg a kirándulásos képeket az alábbi linken lehet megnézni (a gopro képein a dátum nem jó, kérjük azt figyelmen kívül hagyni)_