| _although the week was still within the more serious lock down, at least the nature started to show the first real sings of spring time – not just the weather, but animals and plants alike _ this was so good to see in our not so perfect global situation – we are hoping for a better turn, but otherwise, we are quite fine and happy 🙂
_this week, I had a lot of stuff – workshops and trainings and Q&As organised by the university _ these were useful, and in the meantime, I was able to use the knowledge from those to turn it in the everyday life already, which was awesome _ additionally, I was working on the first article, and I made some adjustments based on the supervisory feedback, and it resulted an amazing addition to the original information the article had provided – so I was quite satisfied with myself 😀 for that to be decreased, I sent the updated version to the supervisors, to get their feedback and let my ego/enthusiasm (you can call it either way) destroyed at least a little 😀 just to a healthy level_ _meanwhile, Ben was also working on his jobs and tasks, and he was so enthusiastic this week, it was great to see _ he had managed to finish tickets, answer questions, be part of their community, which was perfect _ since both of us were really enthusiastic about our progress, we should have looked like children who found something very interesting in the sand pit and now cannot contain themselves in their happiness 😀 I mean I think we looked like this_ _and I have almost proof! on Thursday, we had our usual lunch with Jaime, our friend, and when she asked me about my doings that day, I started with a shout and then just told her everything about my progress, then I looked at her _ she looked a little shaken, so I apologised for my enthusiasm, but she said that that also can be a reaction for progress 😀 it was fun_ _speaking of fun: Ben was a brave man and purchased the puzzle we were eyeing last week _ he went to the store, called them in front of the store, and gave them his order, then the guy put it in front of the door and then that was it (kind of hilarious, but understandable) _ plus, he also bought a Rubic’s cube because his colleagues organise workshops around interesting topic, and they invited him as well to the ‘how to solve the Rubic’s cube?’ workshop _ fun fact: Ben knows how to solve it 😀 (and a little I do, too) _ but he bought one anyway (since then he is playing with it when he waits for his code to run), and he joked about it in their Friday check in session: in Hungary, solving the Rubic’s cube is a prerequisite to graduate from preschool, being the cube a Hungarian invention!! 😀 they all bought the idea 😀 _ _we also had our usual meetings with friends, and they were almost all focused on when this lock down will finally end _ Ben and I took the liberty to disregard this idea, and we went for a beautiful walk on Saturday morning (the pavement was wet from the rain in the night, so no skating again 🙁 ) _ and that is when we really experienced spring: lot of people on the road, the birds were shouting, instead of twitter, and the plants already have buds – although, it is still winter in the calendar _ I was wearing shorts after our walk to drink the bulletproof coffee on our balcony on the sun!! it was fantastic_ _the pictures can be found through this link_ |
_bár ez a hét is a lezárás jegyében telt, legalább a természet elkezdte mutatni a kikelet jeleit – nem csak az időjárás, hanem az állatok meg a növények is _ olyan jó volt ezt látni ebben a nem tökéleten globális helyzetben – mindenki a jobb irányban reménykedik, de egyébként jól megvagyunk 🙂
_ezen a héten nekem csomó dolgom volt – tréningek meg workshopok meg Kérdés-Válasz egyeztetések az egyetem szervezésében _ egész hasznosak voltak, és már be is tudtam építeni a tanult dolgokat a mindennapi életbe, ami nagyon király _ meg a héten dolgoztam még az első cikken, és a témavezetői visszajelzéseknek megfelelően változtattam rajta, ami egy olyan plusz információt mutatott meg, amit az eredeti cikk nem – nagyon elégedett voltam magammal 😀 hogy ez az elégedettség gyorsan megszűnjön, meg is küldtem a frissített verziót Jeniéknek, hogy megkapjam az ő véleményüket és az egóm/lelkesedésem (bárhogy hívom) legalább egy kicsit le legyen törve 😀 csak egy egészséges szintig_ _mindeközben persze Bence is rendesen dolgozik a melójában meg a feladataival, és ő is nagyon lelkes volt a héten, amit szuper volt látni _ be tudott fejezni dolgokat, válaszolt kérdésekre, meg a kollegiális közösségnek is a részese volt, ami szinte tökéletes volt _ mivel mind a ketten nagyon lelkesek voltunk a saját projekteinkkel, valószínűleg nagyon lelkes kisgyerekeknek tűnhettünk a homokozóban, akik valami eszméletlen szuper dolgot találtak, és alig bírnak magukkal 😀 legalábbis szerintem így nézhettünk ki_ _bár még bizonyítékom is van erre! csütörtökön megvolt a szokásos ebédünk, most Jaime-vel, és ő megkérdezte, hogy mit csináltam aznap, mire én felkiáltottam, és elkezdtem neki lelkesen mesélni, hogy mi történt, aztán ránéztem Jaime-re _ egy kissé összezörrentnek tűnt, úgyhogy bocsánatot kértem a lelkesedésemért, de mondta, hogy végül is ez is lehet egy reakció a haladásra 😀 vicces volt_ _nem beszélve erről: Bence bátor volt és elment beszerezni a puzzlet, amit már annyira akartunk kirakni múlt héten is _ elment a bolthoz, felhívta őket az ajtóban állva, leadta a rendelést az ajtó előtt az ajtó elé kiszállítással, majd az eladó kirakta a cuccot az ajtó elé, és ezzel megtörtént a vásárlás (kicsit nevetséges, de azért érthető) _ és nem csak a puzzlet vette meg hanem egy rubik kockát is, mert a kollégái szerveznek ilyen workshopokat izgalmas témákka, és nagyon kapacitálták, hogy vegyen részt a “Hogyan rakjuk ki a rubik kockát?” eseményen _ a vicc az egészben: Bence tudja hogyan kell kirakni 😀 (meg egy kicsit én is) _ de mindenesetre vett egyet (azóta is azzal játszik, míg várja hogy lefusson egy-egy kód), és aztán még viccelődött is a kollégáival a pénteki kihogyvan reggeli hívásban: Magyarországon a rubik kocka kirakása, mint magyar találmány, előfeltétele annak, hogy oviból iskolába tudj menni!! 😀 mind elhitték neki 😀 _ _persze a szokásos meetingjeink is megvoltak a barátainkkal, bár igen gyakran arról szóltak, hogy mikor lesz már vége ennek a lezárásnak _ Bencével vettük a bátorságot és inkább letojtuk ezt a gondolatot, és elmentünk egy csodásat sétálni szombat reggel (a járda sajnos még vizes volt az éjszakai esőtől, szóval nem volt görkorizás 🙁 ) _ és ez volt az, amikor igazán megtapasztaltuk a tavaszodást: rengeteg ember sétálgatott, a madarak már inkább kiabáltak, mint csiripeltek, és a növények meg már rügyeznek – bár a naptár szerint itt még mindig tél van _ ennek örömére, sortban üldögéltem az erkélyen, miközben jól megkávéztunk a séta után a napon!! fantasztikus volt_ _a heti képek ezen a linken keresztül érhetőek el_ |
