_the last week was a bit like in the old Winnie The Pooh animation movie: the rain was continuously falling and the world seemed just as  a very wet and gray mess 😀 but that didn’t stop us from making progress and Ben even surprised me with an early Christmas present 🙂

_so yes, here, where we live in Melbourne, Victoria, there are floods everywhere, but we are not at all in danger _ the picture shows that how high the Yarra is, but it is not our backyard – we are 22m higher than the current highest water levels and more than 500 ms away 😀 on the other hand, it seems devastating, so in case you are in the danger zone, please, take care_

_regardless of this rainy existence, we progressed forward courageously 😀 Ben is planning out his quarter with his colleagues and he has some interesting projects coming up which makes him very enthusiastic (which is always good to see), while I am managing the last bits of my thesis before handing it over to the editor at the end of October _ I also had a session about how to use my research in real life and we shall see how that goes 😀 

_we also had our PhD lunch with our friends and everyone was there which was just lovely _ we discussed how Charlotte is progressing with her data collection and how wonderful was to have her mother visiting, Jaime’s progress in the work and her joy over doing something she and other value, and Manow’s plans coming to fruition with her writing towards also handing over her thesis to an editor _ it was just great, and we will have an offline lunch in the near future as well 🙂

_but the highlight of the week for me was Ben’s preliminary Christmas present _ we agreed that if something was really useful for the other as a present for Christmas and it arrives earlier than we would give it to each other _ well, he heard me about my ears getting tired of our existing headphones (we tried every possible solution), so he (and our families) surprised me with bone conduction headphones and it is just marvelous!!! my ears don’t get tired, I am not frustrated and worried about my hearing 😀 I was so happy about this present that I even got tearful 😀 so that was a really great and thoughtful idea and I love it 🙂

_the pictures from this week can be found through this link_

_az elmúlt hét egy kicsit hasonlított a Micimackó mesére, amikor az eső csak esik, és esik és esik, és a világ elfolyni látszik 😀 de ez persze nem állított meg minket hogy haladjunk, és Bence még egy korai karácsonyi ajándékkal is meglepett 🙂

_szóval, Victoriában, ahol élünk, áradás veszély van, de mi nem vagyunk veszélyben egy kicsit sem _ a kép, ami a Yarra folyó magasságát mutatja, nem a hátsókertben készült – 22 méterrel magasabban vagyunk, mint a legmagasabb mért vízszint és több mint 500 méter távolságra 😀 viszont, az áradások elég veszélyesnek tűnnek, szóval mindenki vigyázzon magára_

_mindezek persze nem állítottak meg minket, haladtunk előre nagy bátran 😀 Bence tervezi a következő negyedévét és nagyon izgis projektjei lesznek, amit nagyon lelkesítik őt (amit mindig nagyon jó látni), míg én az utolsó simításokat végzem a tézisemen mielőtt elküldeném a szerkesztőnek október végén _ volt egy találkozóm arról is, hogy hogyan lehetne használni a kutatásom, majd meglátjuk, hogy merre vezet 😀

_megvolt a heti PhD ebédünk is és mindenki ott volt, ami csak szuper volt _ beszélgettünk arról, hogy hogy megy Charlotte-nak az adatgyűjtés és hogy milyen jó volt az elmúlt 2 hete, Jaime melójáról és öröméről a melójában, mert élvezi és ő meg mások is látják az értékét, és Manow terveiről, amik lassan megérnek, ahogy ő is halad az írással, hogy megküldje az ő szerkesztőjének a tézisét _ egyszerűen nagyszerű volt mindenkivel együtt, és a közeljövőben lesz egy offline ebéd is 🙂

_de a hét csúcspontja számomra Bence korai karácsonyi ajándéka volt _ megegyeztünk, hogyha van valami, ami nagyon hasznos lenne már korábban és még meg is érkezik hamarabb, akkor azt odaadjuk egymásnak _ nos, Bence meghallotta a problémámat a fülemmel, mert egyre jobban fárad a fülesek miatt (kipróbáltunk mindenfélét és fajtát), szóval (családjainkkal együtt) jól meglepett egy új csontvezető fülessel és egyszerűen csodálatos!!! a füleim nem fáradnak el és nem leszek frusztrált miattuk meg nem aggódok a hallásom miatt 😀 annyira megörültem, hogy még meg is könnyeztem a figyelmességét 😀 szóval ez egy nagyon jó és figyelmes ajándék volt, és nagyon szeretem 🙂

_a heti képeket ezen a linken keresztül lehet elérni_