_Ben had a quite quiet week in his main job, so he was learning and advancing his skills for the next period _ additionally, their project is officially got a green light for a longer period, which was also great news _ furthermore, in his free time he was working on his side job, and they had a demo at the end of the week, when he was presenting how far he’d went with his progress _ I was not surprised, but the client’s socks were blown away (according to Ben this is a real phrase in English) with amazement 😀 they were more than satisfied and thus he was quite happy with the results of the demo _ which means he is even more eager to work on the project for the next steps 😀

_on the other hand, I finally had sent in my article to the journal, thanks to my supervisors, Ben’s effective help and support, and even Jaime was there for me to help me out with her experience _ the article was finished last week, but when submitting, I need to give them a lot of additional stuff which I did not have the patience to produce last week _ but I started my Monday with that, and at the end of the day, the article was submitted _ they already notified me that I needed to change some stuff for the submission, so at least I know that they have received it 😀 plus, one conference organizer, which I will attend to in the coming weeks, asked me to be part of the preliminary workshops because, based on my experience, they could use my expertise – my socks were blown off 😀 obviously I said yes, but I also let them know that my expertise is quite new, not to be humble, but honest, but they still want me to be there, so I do not object any more 😀 finally, I have the humbling experience to learn coding, which is amazing and frustrating at the same time: the computer and the program can only deliver what I wrote, not more and not less – so in case it is not working, it is not the computer which did not do a great job, but me… this is  quite an educational experience, but I still not hate it (just sometimes) so I was progressing with that as well 🙂

_we also had our usual meetings with our friends, which was also fun _ everyone is now very eager to have the restrictions lightened because we have reached the required few cases to do so, and everyone is quite eager to leave their 5 km radius area 😀 we are as well 😀

_yesterday, we started off with Gary (Ben’s brother) and a shared gaming experience, instead of going for our training, which was great, because the weather looked rather gloomy _ however, later the sun decided to come out though rather shy – kind of covered with a thin layer of clouds: it was warm, but it wasn’t sunny, just very bright _ so utilizing this weather, we again went to the park with the intention to read at least 1 hour outside among running children and couples with picnic baskets _ instead, we were talking for at least one and a half an hour a little hijacking our original plans, but it was perfect _  while we were talking, we saw the happy parents again, who very a little rejuvenated while the children went along to play with other children, and Ben even spotted a huge tree which was entertaining the children sometimes even better than a childcare nurse could do (no offense against any childcare nurse) _ it was really fun_

_the pictures from this week can be found through this link_

_Bencének egész csöndes volt a hét a főállásában, úgyhogy tanult meg fejlődött meg készült a következő időszakokra _ plusz a projektjük zöld lámpát kapott egy következő hosszabb időre, ami megint nagyon jó hír _ emellett, a szabadidejében dolgozik egy mellék projekten, és a hét végén volt egy demojuk ahol bemutatta, hogy hogy haladt _ én ugyan nem lepődtem meg, de a megrendelőnek Bence elfújta a zokniját (Bence szerint ez egy angol kifejezés, gondoltam, lefordítom magyarra 😀 ) ámulatában 😀 mondhatni, hogy elégedettek voltak, és így Bence is nagyon örült a végeredménynek _ ami persze azzal jár, hogy még inkább akar ezen a projekten is dolgozni következő időben 😀

_másrészről, én végre beküldtem a cikkemet az újságnak, köszönhetően a témavezetőknek, Bence hatásos segítségének és támogatásának, és még Jaime is segített a saját tapasztalatával és hozzászólásaival, támogatva a beadást _ maga a cikk készen volt már múlt héten, csak a feltöltésnél kértek még egy rakat mindent, amihez nem volt türelmem _ szóval hétfőn ezzel kezdtem és a nap végére be is volt adva _ persze azóta már szóltak is, hogy amúgy ezeket javítsam ki, úgyhogy legalább azt tudom, hogy megkapták 😀 ráadásul, egy konferenciának, amin részt tervezek venni az elkövetkező hetekben, a szervezője megkeresett, hogy lennék-e olyan kedves és részt vennék-e a megelőző workshopokon, merthogy tudnák használni a tapasztalataimat meg tudásomat, mint egy szakértő – nos itt az én zokniaim repültek 😀 persze, igent mondtam, de azért szóltam nekik, hogy szakértőnek nem nevezném magam, nem szerénységből, hanem őszinteségből, de mondták, hogy akkor is, úgyhogy nem ellenkeztem többet 😀 végül pedig persze haladok a tanulással, ami meglehetősen ego-csökkentő tapasztalat, egyszerre csodás és frusztráló: a gép meg a program csak azt tudja csinálni, amit mondok neki, se többet, se kevesebbet – tehát ha nem működik, akkor nem a gép volt az aki nem csinálta jól a feladatát, hanem én… ez egy egészen okító tapasztalás, de még mindig nem utálom (csak néha), úgyhogy amúgy azzal is haladok 🙂

_persze a heti találkáink is megvoltak a barátainkkal, ami mindig jó szórakozás _ már mindenki nagyon várja, hogy a megszorításokat felengedjék meg már sikerült letornázni a számokat, és mindenki nagyon várja, hogy elhagyhassa az 5 kmes környezetét 😀 mi szintúgy 😀

_tegnap pedig Gergővel (Bence öccse) kezdtünk egy kis közös játék élménnyel, az edzés helyett, ami jó is volt, mert az időjárás egy csöppet nyomott volt _ viszont utána a nap úgy döntött, hogy előbújik, de csak szégyenlősen, egy vékony felhő réteg mögött – meleg volt, de csak nagyon világos, nem napos _ úgyhogy kihasználva ezt az időt, kimentünk megint a parkba azzal a feltevéssel, hogy legalább egy órát fogunk olvasni a rohangáló gyerekek meg piknikező párok között _ ehelyett nagyon jót hosszan beszélgettünk eltérítve az eredeti terveket, de csodás volt _ miközben mi megváltottuk a világot, néztük a szülőket, akik egy kicsit fellélegeztek, meg újra éledtek, miközben a gyerekek kirohangálták magukat meg játszottak más gyerekekkel, és Bence még ki is szúrt egy hatalmas fát, ami nagyjából olyan jó munkát végzett a gyerekek szórakoztatásával és lekötésével, mint az óvónénik tudnák (nem megsértve az óvónéniket) _ nagyon jól szórakoztunk_

_a heti képeket ezen a linken keresztül lehet megnézni_