_so we are looking for our new accommodation due to many reasons but one is that the owner of the current apartment will move home from Hong Kong, and although we will have more time, we just wanted to get through the whole inspection and looking for a new place stage as soon as possible _ so as we decide something, we do is fully committed which means that during this week and the next we will have seen 18 apartments based on our calendar _ there are inspection dates for each apartment organised by the agent who is advertising, and for each apartment everyone should come at once _ in this way we have been to inspections where we were to only ones but there was one where we were only just a pair from 30 people (the current-soontobeformer tenant told us that when she inspected, there were 72 people…) _ so this is really tiring _ but now we are looking for our place to stay for a longer time, in case it is possible, for my whole PhD – 3 years _ so now we will be cautious and only take what we really want _ fortunately, there are some pretty goods so we are really hopeful _ I should mention that Ben and I are supporting each other by pulling and pushing each other to the next places to visit _ it is fun for a while, but we would like this situation soon to be over_

_but the networking part was great this week _ on Tuesday, we had our usual PhD group session, where we had a formal and an informal part, and both were very interesting _ although maybe the second one was more unique for me because we went together to a real aussie bar next to the university _ the bar is called Nevermind (an amusing name for a bar, I must admit), and it was all aussie according to Chris _ Sharmini, who is living in Australia for 30 years, has never been to a bar, not even to an aussie bar, so we only could agree with Chris _ it was great to have the conversations continued in a more convenient scenery_

_I attended a lot of university workshops and lectures, and one organised by Swinburne Smart City Research Institute _ the university lectures were all about how to get a job here as an international student _ it is a little harder than ideal, but I think it is manageable _ what is a little frustrating is that Swinburne always has its image as having many industry connections, which is true, but only for the undergraduates (bachelor level) _ this is frustrating a little, because we, as PhD students are always told to start to think about whether the academia is really the path for us because it is getting harder and harder due to its filling ups, so start searching for your places in the industry – completely understandable, but Swinburne is not yet really ready to help in this quest _ but I started to complain LOUDLY about this more and more, so maybe something will change 😀 let’s hope_

_on Thursday, Ben was again at the Founders Network Breakfast _ he really enjoyed the breakfast, he had seen familiar and new faces and made great connections – with companies with whom he is only sharing valuable information through his up-to-date knowledge in information technology and biohacking, and with companies with whom he may work even together due to mutual interest or expertise in required fields _ but I do not wish to spoil anything before – let say he had a great time and he was talking about the breakfast for a whole day, which means he really enjoyed it_

_unfortunately, I was not able to go with Ben to the breakfast, because I had my own workshop to attend to _ on Tuesday we (the whole faculty) received an email that there will be a workshop on Thursday with Vietnamese accompany and Melbourne and Swinburne, in case someone wants to join, just apply for it until Wednesday, 2020 _ to be honest, I was a little unsure, but applied anyway (when I pointed out the one year difference, the organizers thanked and sent corrected email), and although I had not received any answer, I went there on Thursday – easier to leave if asked then later being sorry for not going _ and boy, thank God, I went _ it turned out this is a second workshop between Melbourne and Ho Chi Ming City in Vietnam about smart cities and almost everyone from the Swinburne Smart City Research Institute was there (basically only the leader, Mark Burry was missing due to overseas travelling) _ So Jeni was there and was really happy to see me (especially without her nagging to come, just on my own) _ I finally was able to introduce myself to some of the other sub-leaders in the Institute, get to know people as well in the Victorian Government, and all around in Melbourne _ the first part were about who what does in the smart city topic (Ho Chi Ming city is building a smart city for one of its precincts) _ the second part was a panel discussion about smart cities (again, how surprising…), and Jeni was one of the panel members _ first they were asked what smart city means when Jeni just casually told that she has her PhD student in here, back there, and she is researching exactly this question (everybody was looking back and I was waving really awkwardly, but I was in the spotlight, yaay) but blablabla _ later they were asked about what they personally can offer for this knowledge exchange, and Jeni was the first speaker and she just throw in the idea: let’s send Fanni there for a learning trip (that was the point, she had realized we never talked about this before), although she had not asked me just yet, but looking at Fanni, she would be willing to (I was almost jumping so willing to go there 😀 ) _ at the end of the discussion, our dean, Lisa, who was the chair for the panel, turned to the audience for questions – some asked something then Lisa gave a look, and then asked whether the PhD students (there was another guy from Swinburne) have any questions? I thought, what the heck and asked a question which was clever enough to earn the appreciation of many in the room (I think I was soooo red which could have been a great contrast to my green blazer :D) _ after that the panel was closed, so I just talked with Jeni and Lisa for a while and then went off to inspect 3 additional apartments _ but I was trembling because of the whole workshop, opportunities, adequacy, but the best: how I have the best supervisor in the world just giving such ideas for my research, I am amazed and honored_

_on Thursday, after the breakfast, workshops, inspections, Ben and I went back to the university because there was the GradX, the official closing event for the School of Design of Swinburne University _ the whole design building was enlightened and decorated and occupied by the students’ final designs _ there were talks and presentations and shows and food and drinks _ it was awesome, Manow and me went all around with a friend called Fanny (Manow is collecting friends with the same name to remember less 😀 just kidding, but she has two Fanni friends) _ Jeni was all around, because her first class of User Experience Design was graduating and she was so proud of them _ Jeni had a friend there, Sharon, and she was a little left out being an outsider, but I went to cheer her up – we talked a lot, and it turned out she is into education and new technologies, so I told her I will connect her and one of my PhD friends, Paola, because she is working on this project as her PhD _ so we can say that Thursday was exhausting but rewarding in itself_

_on Friday, I continued the networking while I was waiting for Manow to finish her first official review (the one, I had 3 weeks ago) by connecting Paola and Sharon, and inviting the other PhD student Khanh to a smart city lecture in later December including Jeni and his supervisor Nikki as well (Jeni just wrote me back saying that it is great to have me around with my help and activity – it was so warming to receive such an email from my supervisor) and so on _ after Manow finished, Fanny and I took her to eat lunch and drink coffee, definitely not work (she was not really thinking about work)_

_yesterday, we had again an inspection which turned out to be two (we, I mean Ben convinced the agent to show us the other apartment as well in the block), then we went to shop for groceries and in the afternoon we went to the cinema _ first, we were looking on the website for the screening times, and Ben just froze for a minute then starts to laugh – what is wrong?? ohh nothing I was just looking for the original/English voice versions… (for those who did not get it: in Australia on English versions exist…) _ but we didn’t buy it in advance the tickets because we didn’t know when we arrive there, so we just went there and asked for the next screening time and tickets for that _ the cashier was really nice, told us that there is a screening in 5 minutes but there are places only in the first row – Ben told her that will be just perfect because he would like to watch the movie and not the little girls, so he would prefer the screen in front and the children behind his back _ yeah, we went to see Frozen II _ there was a point during the movie when Ben just turned to me and said: at the next song I will start reading my book (we were not even at the half of the movie…) _ I would not say it was bad, but we certainly didn’t enjoy it as much as the little girls did wearing the costume of the main character _ at the end, these small creatures came in front of the screen and started to dance like a flashmob but not organised… _ it was hilarious _ after that I promised Ben that he can choose 2 movies as revenge _ we went home and cooked together some marvelous shepherd’s pie with not conventional ingredients (sweet potato and lentil, among others) but it was amazing_

_today was finally a little quiet _ I went to the church where a huge amount of children made almost impossible to concentrate on the mess but it was fine _ they were very active (which, knowing my past, I must forgive and it was hilarious) and I think for some of them this was the first time in church: in front of me, a boy was running in the row and at the end he was shouting: “Have we finished? I am through!!” so yeah, it was hilarious_

_this little boy and many more can be found among the pictures through this link_

_szóval elkezdtünk új helyet nézni magunknak, aminek sok oka van, de az egyik az, hogy a tulaj gondolkozik azon, hogy hazajön Hong Kongból, és már lenne még időnk addigra, azért szeretnénk inkább hamarabb túllenni ezen az egészen _ úgyhogy ha már eldöntöttük, hogy csináljuk, akkor rendesen csináljuk, ami azt jelenti, hogy a héten és a következő héten összesen 18 lakást fogunk megnézni a naptárunk szerint _ minden megtekintésre be kell jelentkezni az ügynökhöz, aki hirdeti, és minden lakáshoz egy-egy időpont van meghirdetve, amikor mindenki megnézheti _ így volt olyan, ahol mi voltunk egyedül, de olyan is, ahol több mint 30an voltunk (a jelenlegi-hamarosanelőző bérlő mondta, hogy amikor ő nézte meg, akkor 72en voltunk a megtekintésen) _ szóval ez elég megterhelő _ de ha már nézünk új helyet, akkor már olyat nézünk, amit el tudunk képzelni hosszú távra, akár a teljes PhD idejére is _ úgyhogy most mi is válogatunk azért _ szerencsére vannak elég jó lehetsőgek, úgyhogy azért remékteljesek vagyunk _ meg kell említsem, hogy Bence és én nagyon támogatjuk egymást ebben a kérdésben egymást tolva húzva a következő hely megtekintése felé _ egy ideig izgis volt, de azért mostmár szeretnénk ha meglenne a helyünk_

_de a kapcsolatépítés (a továbbiakban netvörking, angol után) része a hétnek nagyon jó volt _ kedden megvolt a szokásos PhD bandázás az elején egy hivatalosabb, a végén egy lazább résszel és mind a kettő igen érdekes volt _ bár a második része egyedibbre sikerült, merthogy elmentünk együtt egy aussie (ausztrál csak ausztrálul) bárba az egyetem mellett _ a bárt Sosebánd-nak hívják (szuper név egy bárnak, azt meg kell hagyni), és teljesen aussie volt Chris szerint  _ Sharmini, aki 30 éve él Ausztráliában, sosem volt még egy “aussie” bárban, így kénytelenek voltunk hinni Chrisnek ebben a kérdésben _ nagyszerű volt folytatni a megkezdett beszélgetéseket egy sokkal kényelmesebb látványban_

_a héten egy rakat egyetemi előadásra mentem el és egyre amit a Swinburne Okos Város Kutatói Intézet szervezett _ az egyetemi előadások arról szóltak, hogy hogyan szerezz melót mint nemzetközi diák _ ez talán egy kicsit nehezebb, mint ideális, de megoldható feladat _ ami egy hanygányit frusztráló az az, hogy Swinburne híres a kapcsolatairól az iparban, ami igaz, de csak a alapképzésben résztvevők számára _ ez azért frusztráló, mert mi, PhD diákok, viszont mindig megkapjuk, hogy gondolkozzunk azon, hogy mit fogunk csinálni, ha végeztünk a PhDval, mert azért az akadémiai világ erősen feltöltött, szóval lehet, hogy érdemes lenne az akadémián kívül gondolkodni – teljesen érthető, csak Swinburne ebben jelenleg nem tud segíteni _ de elkezdtem elég hangosan panaszkodni emiatt, hátha változik valami 😀 reménykedjünk.

_csütörtökön Bence elment megint a start up reggelire _ nagyon élvezte, találkozott már ismerősökkel meg látott új arcokat is, és létrehozott szuper kapcsolatokat – cégekkel, akikkel csak információt cserél a meglehetősen naprakész tudásával az IT és a biohacking területen, és cégekkel, akikkel akár még együtt is tudna dolgozna közös érdeklődés vagy szakember hiány miatt _ de nem akarok elkiabálni semmit – mondjuk azt, hogy egész nap erről tudott beszélni, ami azt jelenti, hogy nagyon élvezte_

_sajnos, nem tudtam vele menni, mert nekem is megvolt a saját workshopom _ kedden kaptunk (a teljes kar) egy emailt, hogy lesz egy workshop csütörtökön egy vietnámi csapattal és Melbourne-nel és Swinburne-nel, és ha valaki akar csatlakozni, jelezze szerdáig, 2020ban _ hogy őszinte legyek, kissé bizonytalan voltam, de mindenképpen jelentkeztem (mikor szóltam a szervezőknek, hogy valami gixer lehet, megköszönték és küldtek egy javított emailt), és bár nem kaptam semmi visszaigazolást, csütörtök reggel odacsattogtam – könnyebb ha elküldenek, mert nem vagyok elég kvalifikált, mint sajnálni, hogy nem mentem el… _ és Jesszus, de jó, hogy elmentem _ kiderült, hogy ez egy 2. workshop Melbourne és a vietnámi Ho Shi Ming város között smart citykről és nagyjából mindenki ott votl a Swinburne Okos VÁros Kutató Intézetéből (nagyjából csak a vezér, Mark Burry hiányzott de ő épp tengerentúlon utazgat) _ szóval Jeni is ott volt, és nagyon megörült, hogy ott vagyok (anélkül, hogy ő nyaggatott volna, hogy menjek) _ végre volt lehetőségem bemutatkozni egy rakat embernek az intézeten belül a többi alvezetőknek is, meg egy-két embernek a Victoria kormányban, meg egyebeknek Melbourne-ből _ a workshop első része arról szólt, hogy ki mit hogyan mikor csinál a smart city témában (Ho Chi Ming városa épít egy okos város részleget az egyik kerülete helyére) _ a második felvonás is az okos városokról szólt (milyen meglepő…) egy panel beszélgetéssel, amiben Jeni is ott ült kinn _ először megkérdezték tőlük, hogy ki mit gondol, mit jelent az okos város? Jeni lazán bedobta, hogy pont itt van a PhD diákja, aki ezt kutatja, ott ül hátul (mindenki jól hátranézett, én meg jól kínosan/ügyetlenül integettem, de legalább reflektorfényben voltam, szuper…), meg stbstbstb…. _ később megkérdezték a paneltől, hogy ők személyesen mit tudnak felajánlani amivel hozzájárulnak a tudás cseréhez? és Jeni volt az első beszélő, aki csak bedobta az ötletet: küldjük el Fannit HoChi Mingbe, hogy jól megnézze, hogy ott mit csinálnak (ekkor jutott eszéde, hogy ezt velem még nem beszélte meg), bár ezt még nem vitattuk meg egymás között, de Fannira nézve, akár még ki is menne (majdnem ugráltam, annyira jelentkeztem hogy ez egy nagyon jó ötlet) _ a panel beszélgetés végén a mi dékánunk, Lisa a hallgatóság felé fordult, hogy van-e kérdés – néhányan kérdeztek, majd Lisa gondolt egyet és megkérdezte, hogy a PhDsok közül (volt egy srác is a Swinburne-ről) van-e valakinek kérdése? Én meg gondoltam, hogy nem mindegy? kérdezzünk egyet, ami szerencsére legalább annyira okosra sikerült, hogy elnyerte a hallgatóság és a panel tetszését is (valószínűleg nagyon vörös lehettem, ami szép kontraszt lehetett a zöld blézeremmel :D) _ ezután a panel véget ért, úgyhogy beszélgettem még Jenivel meg Lisával egy sort, aztán leléptem, mert mentünk néhány lakást megnézni _ de nagyon remegtem még utána is egy ideig a workshop, a lehetőségek, az ötletek, a kérdések, meg minden miatt is, de leginkább azért, hogy hogy ehet ennyire veszettül jó arc témavezetőm, aki csak úgy bedob ilyen ötleteket azért, hogy nekem jobb legyen a kutatásom, el vagyok ámulva, és nagyon megtisztelő_

_csütörtökön, minden, reggeli, workshop, lakás megtekintések után, Bencével visszamentünk az egyetemre, mert aznap volt a GradX, a nagy félévzáró eseménye a School of Design-nak a Swinburne-ön _ a teljes design épület ki volt világítva, ki volt dekorálva és el volt foglalva a diákok munkáival _ voltak ott beszédek, bemutatók, shows, étel és ital is _ elképesztő, Manow-val végigjártuk az egészet egy Fanny nevű barátunkkal (Manow a hasonló nevű embereket gyűjti barátoknak, mert azokra könnyebb emlékezni 😀 csak viccelek, de nincs mit tagadni, két Fanni barátja van) _ Jeni is ott volt, mert az első csoportja a Felhasználói Élmény Tervezésből végeztek s nagyon büszke volt rájuk _ egy barátnőjét is elhozta, Sharont, aki néha kicsit kívülállónak érezte magát, de odamentem hozzá felvidítani – beszélgettünk sokat, és kiderült, hogy nagyon érdekli az oktatás és az új technologiák, így megígértek, ogy összekötöm Paolával, az egyik PhDs barátommal, aki ezt kutatja a PhDje keretében _ mondhatjuk, hogy a csütörtök fárasztóra sikerült, de nagyon megérte_

_pénteken folytattam a kapcsolatépítést, amíg Manownak meg nem lett az első megtekintése (ami nekem 3 hete volt), azzal, hogy összekötöttem Paolát Sharonnal, meg meghívtam a PhD srácot, Khanht egy másik smart city előadásra Jenivel és Nikkivel (a srác témavezetője) később decemberre (Jeni írt egy emailt utána, hogy nagyon jó, hogy itt vagyok PhDzni vele, nagyon sokat segítek neki és jó az aktivitásom is – nagyon szívet melengető volt egy ilyen üzenetet kapni a témavezetőmtől) and so on _ miután Manow végzett, Fanny és én elvittük ebédelni, meg kávézni, hogy nehogy dolgozzon (nem mintha nagyon akart volna)_

_tegnap megint volt egy megtekintésünk, ami kettő lett (maradhat? – mi, mármint Bence meggyőzte az ügynököt, hogy érdemes megmutatni nekünk a másik lakást is, ami a blokkban van), aztán elmentünk bevásárolni és délután pedig elmentünk a moziba _ először megnéztük, hogy mikor vannak a vetítési időpontok a honlapon: Bence egyszer csak lefagy majd elkezd röhögni – mi a baj? – hm, semmi, csak elkezdtem keresni az eredeti hangú/angol nyelvű verziókat… (akinek nem esett le, Ausztráliában csak angol nyelvű verziók vannak…) _ de mivel nem tudtuk, hogy mikorra érünk oda, ezért nem vettük meg a jegyet előre, hanem odaéertünk, és kértünk a leközelebbire ket jegyet _ az eladó nagyon kedves volt, mondta, hogy már csak az első sorba tud adni jeyet – Nemce rávágta, hogy az szuper lesz, mert jobban szereti a filmet maga előtt, a gyerekeket meg maga mögött tudni _ merthogy a Jégvarázs II-t mentünk megnézni _ volt egy pont a film alatt, amikor Bence felém fordult, hogy “ha megint elkezdenek énekelni, elkezdek olvasni” (még a felénél sem jártunk a filmnek) _ én nem mondanám, hogy rossz volt, de nem is volt jó szerintem, de biztosan nem élveztük annyira, mint a kislányok a moziteremben, beöltözve a főszereplőnek _ a film végén, ezek az apróságok felpattantak és lejöttek a vászon elé ahol elkezdtek táncikálni, mint egy flashmob szervező nélkül _ ezek után megígértem Bencének, hogy 2 filmet választhat bosszúból _ ezután hazamentünk, és főztünk együtt Pásztorpitét meglehetősen egyedi hozzávalókból (édesburgonya meg lencse, többek között), de nagyon finom lett_

_ma pedig végre volt egy csöndes napunk _ én elmentem a misére, ahol hatalmas tömegekben jelentek meg csöppségek szinte lehetetlenné téve a koncentrációt a misére, de egyébként cukik voltak _ nagyon aktívak voltak (amit, tekintve feltehető múltamat, én nem róhatok fel senkinek és amúgy is vicces volt), és szerintem volt olyan kölyökmaci, aki először volt templomban: előttem ült egy kissrác a családjával, aki föl-alá rohangált a sorban, és a mise végén elkezdte kiabálni: “Végeztünk már? Túl vagyok rajta!!!”, szóval igen, vicces volt_

_ez a kissrácés még mások is megtalálhatók a fényképek között ezen a linken_